"Aki valaha felölti a DVTK címeres mezét,
annak látni akarom tekintetében a fanatizmust,
az er?t és a harci szellemet.
Hiszem, hogy gy?zni fogunk
és egyszer mi leszünk a legnagyobbak."

Ünnepeljük a múltat, bízzunk a jöv?ben! Boldog születésnapot, DVTK!

Nagyszer? 110 év áll a hátunk mögött, és bízhatunk a jöv?ben is. A klub gazdasági háttere stabil, az infrastruktúra fantasztikus ütemben fejl?dik, kiemelt sportegyesület, és kiemelt futballakadémia lettünk. Talán ma már elmondhatjuk azt, hogy a DVTK alapítói büszkék lennének arra, hogy az elmúlt évtizedek klubvezet?i, sportolói és szurkolói közösen hová jutottak el. Mert mindannyian tudjuk az indulónkból, hogy „Együtt vagyunk, gy?zni fogunk!”.

Egy kis földrajz és történelem

Bár a DVTK szurkolói számára egyértelm?, a Budapesten és az ország másik végében él?k kevesebb ismerettel rendelkeznek arról, hogy Diósgy?r - az 1945-ös Miskolchoz csatolásáig - Magyarország önálló történelmi települése volt. 1200 táján Anonymus említi el?ször Diósgy?r nevét, igaz ? még Gy?rként hivatkozik rá (a mai Gy?r középkori latin neve Jaurinum volt), de a 14. századtól már sok helyen Diósgy?rként említik, ami a legvalószín?bb elmélet szerint a gyümölcstermesztéssel is foglalkozó pálos szerzeteseknek köszönhet?, akik a környékre számos diófát telepítettek.

A jelenlegi diósgy?ri vár helyén már a 12. században is állt er?dítmény, amely a tatárjárás idején elpusztult. A most is látható várat jelenlegi tudásunk szerint IV. Béla építtette, fénykora I. (Nagy) Lajos király uralkodása alatt kezd?dött, a 14. század közepét?l a magyar királynék jegyajándéka és nyaralóhelye volt.

Diósgy?rben már az Árpád-korban is m?ködtek a környék nyersanyagaira alapozó hámorok, azaz olyan ipartelepek, ahol a vasat vagy vörösrezet súlyos vaskalapácsokkal dolgozták fel. A ma is ismert Vasgyár felépítésére vonatkozó állami elhatározás 1867 végén született meg és 1870-re el is készült a nagyolvasztó, majd sorban hengerm?vet, kovácsüzemet, martinacélm?vet és más üzemeket építettek.

A Vasgyár és a köré épült, gyári vezet?k és munkáscsaládok által lakott vörös téglás épületekb?l álló diósgy?r-vasgyári kolónia Diósgy?r része volt. A kolónia története 1867-ig nyúlik vissza, ugyanis ekkor határozták el az új diósgy?ri vasgyár felépítését. A maga idejében az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legmodernebb lakótelepének számított. 1910-re a kolóniában már 436 lakóház állt, 5700 lakóval. Itt kezd?dött minden.

Játéknak indult


 

A 20. század elején Diósgy?r-Vasgyárban is egyre többen ismerkedtek meg a labdarúgással, ezzel az akkoriban hazánkban még újdonságnak számító angol játékkal. Tódultak a fiatalok - pályák híján - a nagyobb füves területekre, ahol boldogan rúgták a labdát és egymás lábát, mikor hogy sikerült. A szül?k pedig örömmel látták, hogy értelmes elfoglaltságot találtak gyerekeik.

1907-ben Bende Antal vasesztergályos labdát rendelt Budapestr?l, majd a foci iránt érdekl?d?ket megismertette a labdarúgás szabályaival is. T?le Loukota Ern? vette át az irányítást, aki átszervezte a csapatot és megalapították a fehér szín? szerelésben pályára lép? Diósgy?ri Ifjúsági Kört (DIK). A DIK mintájára 1908 tavaszán Ihring Antal vezetésével egy másik vasgyári tanoncokból álló futballcsapat is nevet és csapatszínt választott, megalakul a piros-fehér Diósgy?r-Vasgyári Labdarúgó Ifjúság (DVLI).

Majd komolyra fordult

1909 ?szén a vasgyári fiatalokban megszületett az elhatározás, hogy szervezett keretek között folytassák és egy miniszterileg jóváhagyott, alapszabályok szerint m?köd? sportegyesületet hozzanak létre. December 8-án egy öttagú bizottság (Ihring Antal, Waisz Árpád, Petrich Andor, Pavlánszky Károly, Soltiszek Árpád) felkereste korábbi tanítójukat, Vanger Vilmost és kérték, hogy segítsen a terveik megvalósításában. A nagy tekintély? tanító elvállalta az alakítandó egyesület elnöki tisztségét. 1910. január harmadik hetében a belügyminiszter arról értesített Vanger Vilmost, hogy a vasgyári sportegyesület m?ködését engedélyezi, az alakuló közgy?lés id?pontjául február 6-át jelölte ki.

1910. február 6-án a vasgyári munkásétteremben a hetven f?s tagság (zömében a DIK és a DVLI csapatainak tagjai) részvételével megtartott alakuló ülésen a jelenlév?k egyhangúan elfogadták a javaslatot, hogy a megalakuló egyesület a Diósgy?r-Vasgyári Testgyakorlók Köre nevet veszi fel, és azt is, hogy a csapat színe piros-fehér lesz. Ezzel létrejött a DVTK, amely immáron jogilag is megfelelt minden szabálynak.

A Kerekdomb alatti legel?n kialakított pályán (a kés?bbi Diósgy?ri Kórház környékén) egyre rendszeresebbek lettek a mérk?zések, és egyre több néz?je akadt a piros-fehér szerelésben játszó fiataloknak.

Jöttek a sikerek

A gólszerz?t földöntúli boldogság tölti el, természetesen vele örülnek a csapattársak, és a szurkolók is. A DVTK ezt a közösségi élményt is jelenti: együtt vagyunk!

Az els? bajnoki évben, az 1912/1913-as idényben mindjárt megnyerte a Miskolci alosztályt a DVTK, és az Északi kerület dönt?jében is csak egy góllal marad alul a kassaiakkal szemben.

Egy évtizeddel kés?bb két év alatt kétszer játszott vidéki dönt?t a DVTK, majd a profizmus bevezetése után az amat?rök között is dönt?ig menetelt a gárda.

Az 1940-es debütálás óta már több mint ötven évet töltött az élvonalban a klub, az 1978/1979-es idényben megszerzett bronzérem jelenti az egyik, az 1977-ben és 1980-ban elhódított Magyar Népköztársasági Kupa a második, a 2014-ben elnyert Ligakupa a harmadik csúcspontot.

Nem csak a határokon belül, hanem azon túl is letette névjegyét a klub. A DVTK labdarúgó csapata története során összesen 30 nemzetközi kupamérk?zést vívott és 18 játékost adott a magyar nemzeti csapatnak.

És a kudarcok

Ha az egyik csapat gy?z, akkor a másik veszít, a sport nem csak a kudarcok kezelésére tanít meg, hanem a kitartásra is. Minden hétvége új reménnyel tölt el, minden gödörb?l van kiút. Bármilyen nehéznek t?nt sokszor a klub anyagi helyzete, mindig sikerült megtalálni a megoldást, minden kiesést feljutás követett, ennek köszönhet?, hogy ma is élvonalbeli mérk?zéseken szurkolhatunk.

Szurkolók nélkül semmit nem ér a profi sport

A kezdetek kezdetén saját kedvükre játszottak a DVTK labdarúgói, de gyorsan közönség gy?lt a pályák köré, és a néz?k szórakoztatása lett a f? cél. A szurkolótábor pedig hálásnak bizonyult, a nagy érdekl?dés miatt el?bb új - a jelenlegi - helyére költözött a stadion, amit kés?bb b?víteni kellett. Ma pedig már a 2018-ban az Év Stadionjának válaszott minden igényt tökéletesen kielégít? aréna várja a drukkereket.

De idegenben sem marad magára a csapat, már a h?skorban indultak szurkolóvonatok, és mindenki fel tud sorolni egy-két olyan utazást, ami élete végéig emlékezetes marad. Kupadönt? Veszprémben, osztályozó Szegeden, ünneplés a teli vendégszektorban az Üll?i úton, kupadönt? a Puskás Ferenc stadionban, bármelyik külföldi kupamérk?zés, és a sor tetsz?legesen folytatható.

18 sportág

A DVTK-t kezdetben csak a labdarúgás jelentette, majd sorban csatlakoztak a különféle sportágak a klubhoz, amelyek kivétel nélkül tovább színesítették az egyesületet. A rendszerváltást követ?en szakosztályokra hullott a klub, amely napjainkban ismét lépésr?l lépésre építkezve válik Északkelet-Magyarország vezet? - ezzel együtt hazánk egyik legnagyobb - klubjává, ahol a hagyományoknak megfelel?en jelenleg 18 sportág várja a sportolni és szurkolni vágyó fiatalokat és id?sebbeket egyaránt.

A legnépszer?bb látványsportágak közül a kosárlabdázók 2013-ban tértek vissza, a jégkorongozók pedig 2015 nyarán csatlakoztak a DVTK-családhoz, és mind a két csapat sorra szállítja a szebbnél szebb eredményeket. A kosárlabdázók immár háromszoros kupagy?ztesnek (1993, 1994, 2016) vallhatják magukat és négyszer bajnoki ezüstérmet nyertek (legutóbb a tavalyi esztend?ben). A Jegesmedvék a 2014/2015-ös szezontól kezd?d?en zsinórban háromszor nyerték meg a magyar bajnokságot, és kétszer már a Magyar Kupát is elhódították, el?ször a 2014/2015-ös, majd a 2017/2018-as szezonban.

2016-tól már nem csak férfi, hanem n?i labdarúgás is ?zhet? Diósgy?rben. A n?i labdarúgó csapat alapításának els? évében azonnal feljutott a legmagasabb osztályba, ahol már kétszer is felállhattak a dobogó harmadik fokára, valamint kétszer kupaezüstöt is ünnepelhettek. A negyedik csapatsportág a röplabda, amely bár 1948 óta tagja a DVTK-családnak, néhány évtizednyi szünet után 2017-ben alakult újjá.

De nem csak csapatban, hanem egyénileg is számtalan sportág várta a miskolci és a diósgy?ri fiatalokat. A leghíresebb talán a birkózás, hiszen a DVTK mai napig egyetlen olimpiai bajnokát is a birkózók adták. Repka Attila 1992-ben Barcelonában nyert olimpiai bajnoki aranyérmet kötöttfogású birkózásban.

A DVTK sportágai jelenleg

Labdarúgás
Kosárlabda
Jégkorong
Röplabda
Birkózás
Asztalitenisz
Short track
M?korcsolya
Kerékpár
Triatlon
Atlétika
Kajak-kenu
Judo
Muaythai
Er?emelés
Darts
Sakk
E-sport